"Törekedjünk a munkásokban az osztály öntudatot felébreszteni"

Bíró Mátyás: 1919. MÁJUS 1.
Technika: litográfia
Leltári szám:MNM 57.0006
Forrás: https://gyujtemenyek.mnm.hu/record/-/record/MNMMUSEUM732645

Ehmann Imre, az interjút készítette Dömötör Tekla 1955 májusán.

" A régi május elsejék szépek voltak. Minden gyár magamagának felvonult május elsején. Az az egy ünnep volt mikor vörös szalaggal mertünk járni, volt, egy kalapács 2 összeszorított kéz között. Akkor rendszerint a Népligetben, Városligetben gyülekeztünk és akkor muri volt reggelig. Ez egészen 1919-ig volt."

// Munkásszínjátás //

Munkásesztrádműsorok

_az esztrád a francia estrade szóbór ered, jelentése emelvény. Az esztrádok zenés és prózai számokból álló, szórakoztató előadások. A munkásesztrád a rögtöző estek megnevezése

Forradalmi üdvözlettel,

a magyarországi Vörös Segély

A nemzetközi Vörös Segély

"Rögtönzés abszolút értelemben ritkán fordult elő, mert vigyázni kellett a politikai színvonalra."

Szendrő Ferenc visszaemlékezéseiből megismerhetjük a Vörös Segély túrákon tartott előadások előkészületeit, és műsorát. Az előadások teljes titokban kellett, hogy lefolyjanak. Senki nem készíthetett képeket, se feljegyzéseket a szereplőkről. Aki ezt tette, az azonnal gyanús volt.

Állandó műsorszám volt az "Élő Újság"-nak nevezett rögtönzéseken performatív műfaj. Alapját hazai és külföldi a "burzsoá lapok" fejlécei szolgáltatták.

"Pl. egy munkásasszonyt kidobtak a lakásból és öngyilkos lett."

Az alábbi virtuális kiállítás a Nagy Budapest gyűjtemény három kéziratára épül, s ezekből igyekszik bemutatni azokat az anyagokat, amelyeket Áfra János, Dömötör Tekla és Bródy Dániel állítottak össze a mu

Élő újság // Élő képek

"Az illetőnek meg kellett ennie a szerepét"

Bródy Dániel gyűjtésén keresztül a munkáskórusok szervezésébe és működésében tekinthetünk be: Balázs Anna (1907-1998) író, újságíróval készített interjút, aki részt vett az illegális Kommunista Párt munkáskórus mozgalom megszervezésében.

_a munkásköltészet, munkásirodalom, ill. a munkásszínjátszás keretében működő kórus. Az előadott alkotások legtöbbször amunkásdal műfajához tartoznak. Különösen a két világháború között az avantgarde jellegű szavalókórusis hasonló célkitűzéseket követett és számukra saját munkákat készítettek vagy írattak. [Voigt Vilmos]

Szendrő Ferenc visszaemlékezéseiből nem csak a Vörös Segély túrákon tartott előadások előkészületeit és műsorát ismerhetjük meg hanem a folyamatos üldöztetés miatti elővigyázatossági lépéseket. Az előadások teljes titokban kellett, hogy lefolyjanak. Senki nem készíthetett képeket, se feljegyzéseket a szereplőkről. Aki ezt tette, az azonnal gyanús volt.

Balázs Anna ezek miatt lépett ki önként a kórusból - egy rendőrbesúgó folyamatosa

Az alábbi virtuális kiállítás a Nagy Budapest gyűjtemény három kéziratára épül, s ezekből igyekszik bemutatni azokat az anyagokat, amelyeket Áfra János, Dömötör Tekla és Bródy Dániel állítottak össze a mu

"A néprajztudomány a dolgozó nép osztályainak, rétegeinek életét, munkáját, kultúráját k u t a t j a . Nem töltheti be tehát hivatását, ha feladatát leszűkíti a parasztság körében végzendő vizsgálatokra, megtorpan, amikor a
proletariátus kérdéseinek területére ér."

Dégh Linda: A munkásság néprajzi kutatása

Május 1-jét az 1889. évi párizis nemzetközi munkáskongresszus kiáltotta ki a II. Internacionálé nemzetközi munkásünnepé. Magyarországon - habár még nagyon visszafogottan - 1890-ben került először megünneplésre. Az ünnepi zászlókon mindenfelé olvasható volt a hármas jelszó:

// Ünnepnapok //

A szöveg alapvetően a sajtóban megjelent írásokat rendezi kronológiai sorrendbe, tehát magukról az eseményeknek a lefolyásával kapcsolatban kevés adatot tartalmaz, sokkal inkább láthatóvá válnak azok a célok és kiemelt momentumok, amiket a nyilvánosság számára kívánt a korabeli sajtó közvetíteni.

" 8 órai munka, 8 órai szórakozás, 8 órai nyugalom "

Május 1-jét az 1889. évi párizis nemzetközi munkáskongresszus kiáltotta ki a II. Internacionálé nemzetközi munkásünnepé. Magyarországon - habár még nagyon visszafogottan - 1890-ben került először megünneplésre. Az ünnepi zászlókon mindenfelé olvasható volt a hármas jelszó:

Munkáskórusok

_a munkásköltészet, munkásirodalom, ill. a munkásszínjátszás keretében működő kórus. Az előadott alkotások legtöbbször amunkásdal műfajához tartoznak. Különösen a két világháború között az avantgarde jellegű szavalókórusis hasonló célkitűzéseket követett és számukra saját munkákat készítettek vagy írattak. [Voigt Vilmos]